Sokan emlékezhetnek a Colonial Pipeline elleni incidensre, ahol 2021. májusában egy több hetes, az Egyesült Államok keleti partján jelentkező üzemanyaghiányt és hatalmas veszteséget okozó időszak vette kezdetét. Bár a cég megfizette a 4.4 millió dollárnyi (akkor 1.27 milliárd HUF) váltságdíjat, a válság így is elhúzódott, mert a cserébe kapott visszafejtő eszköz olyannyira lassú volt, hogy helyette inkább saját korábbi biztonsági mentéseikből állították helyre a rendszert.

Ezúttal szintén a kibertérben hajtottak végre hasonló támadást, ahol még a karácsonyi ünnepek előtt zavarták meg az iráni benzinkutak többségét, beszámolók szerint 70%-ánál voltak fennakadások.

Az iráni olajminiszter megerősítette, hogy az ország benzinkútjainak informatikai rendszereit megtámadták, és a média a töltőállomások előtti hosszú sorokról, forgalmi dugókról tudósított, ezek főként Teheránban voltak jellemzőek. Az ilyen károkozó akciók elsősorban politikai indíttatásúak, de sok esetben emellett jelen van az anyagi haszonszerzésre való törekvés is.

Időközben a Predatory Sparrow (magyarul Ragadozó veréb) nevű csoport vállalta magára a támadást, és arra hivatkoztak, hogy a Közel-Keleten zajló gázai konfliktus volt az ok. Állításuk szerint bár képesek lettek volna az összes benzinkút teljes megbénítására is, ám a mentők, tűzoltók és egyéb segélyszervezetek iránti kíméletből hagytak ki lehetséges célpontokat.

Az akció állítólag egy korábbi iráni hackerek által irányított, az Iszlám Köztársaság nevében elkövetett észak-izraeli Ziv Kórház elleni kibertámadásra való izraeli válaszcsapás. Bár ott nem sikerült lebénítani az orvosi kezeléseket, a behatolók személyes adatokat loptak el a kórház rendszereiből.

Összességében azt látjuk, hogy a Stuxnet 2010-es színre lépése után eléggé elszabadult a pokol, mára már minden ország állami kártevőket fejleszt, és a kibertér valódi hadszíntér lett. Ahol a harcban álló és az egyáltalán nem álló országokra is komoly csapásokat mérnek.

Csak éppen sokszor ártatlan civileknek árt ez a legtöbbet, a kórházak kényszerű leállása, az üzemanyaghiány, vagy az áramszünet nekik okoz kiemelten szenvedést. Vírusvédelmi szempontból pedig az a tapasztalat, hogy minden célzott akcióhoz használt egyedi kártékony kód előbb-utóbb nyilvánosságra kerül, módosítják, másolják, ingyenesen terjesztik, vagy éppen eladják, és a kiberfegyverek nem tarthatók kordában.