Ami egyszer felkerül a netre... kezdetű mondatot mindenki ismeri. Mivel a feltöltés és törölni óhajtás között eltelik egy időablak, így az ezen időszak alatt kifényképezett, fájlba lementett, itt és teljesen máshol újraosztott tartalmakra egyszerűen nem marad semmilyen ráhatásunk, befolyásunk. Tetézve mindezt azzal, hogy sokszor a törlés sem fizikai, és az eredeti link ismeretében még évekkel később is megtalálható, megnézhető.

Aki még emlékszik a tavalyi III. Ethical Hacking day konferenciára, volt egy Médiahekk, Social engineering, Photoshop, Deepfake, Fakenews című előadás, ami szépen összefoglalta ezeket a manipulációs technikákat kezdve a hamis hírektől a Photoshopon át a deepfake-ig bezárólag. Azóta a deepfake már teljesen hétköznapi eleme lett a híreknek, YouTube videóinknak, így hát jogosan merülhet fel az igény: jó lenne felismerni mi igaz és mi nem.

Egy korábban nem ismert rosszindulatú trójai szoftvercsaládot fedeztek fel az ESET kutatói, amely kártékony torrenteken keresztül terjedve többféle trükköt is bevet annak érdekében, hogy annyi kriptovalutától fossza meg áldozatait, amennyitől csak lehetséges - mindezt észrevétlenül.

A TikTok három évvel ezelőtt robbant be a köztudatba, azóta pedig töretlen népszerűségnek örvend, hiszen mára a második legnépszerűbb social média platformmá nőtte ki magát. Az alkalmazás több mint 150 országban elérhető, és több száz millió aktív felhasználóval rendelkezik világszerte. Emberek milliói készítenek, osztanak meg, és néznek videókat nap, mint nap a felületén.

Ma indul egy új iskolaév, melyről egyelőre senki nem tudja, hogy a tantermekben vagy az otthoni számítógépek előtt fog-e majd valójában zajlani. Újra itt az időhiány, a szülők gépéről tanuló gyerekek, a leckemagyarázás ideje? Vagy második nekifutásra már jobban fog menni? Márciustól a tanév végéig online okosodtak a gyerekek - mit tanultunk ebből az időszakból, és mivel tudjuk felvértezni magunkat, mielőtt nekiállunk a következő fordulónak?

Az alliteráló cím csak a véletlen műve, a lényeg sokkal inkább az, hogy akár lesz második, meg sokadik hullám, akár nem, többé kevésbé minden cégnél teret nyert már a homeoffice, így a sötét oldalnak érdemes volt régi-új social engineering módszerekkel támadni a munkavállalókat.

135 millió forintnak megfelelő (457 ezer dollár) összeget fizetett a utahi egyetem (University of Utah) a bűnözőknek, miután a zsarolóvírussal fertőzték meg a rendszerüket. Az ellopott és egyúttal titkosítással is túszul ejtett információk között a hallgatók és az egyetemi személyzet bizalmas adatai is szerepeltek.

Temérdek poszt szólt már az adathalászat témakörről, és pontosan amiatt volt-van ez rendszeresen terítéken, mert a probléma is akutan jelentkezik. Az utóbbi hónapokban a Covid is nyilván emelte a tétet, és rengeteg ilyen próbálkozás is megjelent. Nem lehet azt mondani, hogy Apolló 11-es mondat keletkezhetne (kis lépés egy embernek, nagy lépés az emberiségnek) a mostani Chrome böngészős újításból, de valóban hasznos lehet a phishing megelőzésben, elkerülésben.

A világjárványhoz kapcsolódó adathalász és kártékony programokon alapuló támadások száma ugrásszerűen megnövekedett február óta. Március végéig meghaladta a 42.000-et azon weboldalak száma, amelyek domain neve tartalmazza a "corona" vagy "covid" szavakat, és sokat ezek közül haszonszerzési céllal hoztak létre. Ez a rendkívüli időszak ugyanis számos előnyt nyújtott a hackerek számára, akik a krízishelyzet kiaknázása érdekében felgyorsították működésüket.

Korábban már ismertettük ezt mára már klasszikusnak nevezhető átverési formát, amelynek lényege, hogy az áldozat kap egy telefonhívást, melyben nem létező technikai hibára figyelmeztetik, majd távoli hozzáférést biztosító kártékony weboldalakra próbálják meg elirányítani a naiv felhasználókat. Aki azt gondolja, erről már elég hír, cikk, figyelmeztetés jelent meg ahhoz, hogy ne okozzon 2020-ban is problémát, az hatalmasat téved.

Egy angol kutatás szerint a szülők gyermekeik 13 éves koráig átlagosan 1300 fényképet és videót posztolnak ki róluk. Hogyan befolyásolhatja a gyermekeink közeli és távoli jövőjét, ha az életük minden pillanatát megosztjuk a közösségi oldalakon? Hogyan tudjuk csökkenteni a "sharenting" - a megosztás (share) és a gyereknevelés (parenting) szavak összevonásából született fogalom -, azaz a folyamatos közösségi jelenlét kockázatait?

Ha manapság ransomwarről beszélünk, és az valamilyen vállalati rendszerben pusztít, akkor már rögtön dupla fenekű hatásra gondolunk: váltságdíj egyfelől a túszul ejtett fájlok helyreállításáért, és váltságdíj másfelől a bizalmas céges információk publikussá tételének elkerüléséért. A 4.5 mUSD mai árfolyamon nagyjából 1.3 milliárd forintnyi összeg, és ez most itt nem csak egy követelt, hanem a valóságban ki is fizetett váltságdíj.

A ransomware történelemben - ha csak a legújabbkori történéseket vesszük - 2008-ban jelentkezett a GPCode kártevő egy új változata, amely különösen erős, 1024 bites RSA titkosítással kódolta el a felhasználó adatait (például .DOC, .JPG, .PDF), majd letörölte azokat.

Örök életű, elpusztíthatatlan sorozatunk újabb darabjával jelentkezünk, ezúttal az NKM nevében érkezik díjbekérő. Érdemes ebben a nagy melegben is odafigyelni, mire kattintunk, még ha látszólag egy kisebb összegről van szó benne. Aki képes egybeírni azt, hogy "földgázszámla", az egyéb aljasságokra is képes a szállóige szerint.

A kevésbé sikeres címadaptációink között is talán gyengécskére sikerült a mostani, amely a Suszter, szabó, baka, kém analógiájára próbált meg halványan utalni. De azért talán annyit visszaad a suta cím, hogy nagyon-nagyon naivnak kell lenni ahhoz, hogy egy zsarolóvírus miatti váltságdíj fizetés után egy szolgáltató ezek után végleges törlésben, vagy bármiben is komoly arccal reménykedjen.

A karantén időszak és az intenzív homeoffice miatt már hónapok óta előtérbe kerültek a céges online konferenciákra alkalmas szoftverek. Ezek között a Zoom sikeresen kivívta magának a leghírhedtebb cimkét, és valljuk be, mindezt nem is alaptalanul.

Ahogy a John Wick filmek sem állnak meg egyetlen fejezetnél, úgy tűnik az idei év a masszív NAV üzenetek időszaka lesz. Ezúttal ismét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nevében kaphattunk adó-visszatérítést ígérő levelet. Visszaigényelhetünk több, mint százezer forintot "fiskális tevékenységünk utolsó éves számítása után". Na ugye, jönnek itt a jó hírek, nem is lehet okunk panaszra.

Az InvisiMole új kampányát vizsgálva az ESET kutatóinak sikerült feltárniuk a csoport frissített eszközkészletét, valamint a Gamaredon hackercsoporttal való szoros együttműködésük részleteit is. Az InvisiMole csoport elsősorban magas szintű katonai és diplomáciai szervezeteket célzott meg Kelet-Európában, azonban a Gamaredon csoporttal történő együttműködés révén mindez idővel az üzleti felhasználók, vállalatok számára is veszélyes lehet. A telemetriai adatok szerint a legújabb támadási kísérletek 2019 végétől legalább 2020 júniusáig tartottak.

LinkedIn-en keresztül támadó hackereket lepleztek le az ESET kutatói, melyek vélhetően az észak-koreai illetőségű Lazarus csoporthoz köthetők. A csoport elsődleges célja a főként európai légvédelmi és katonai szervezetek hálózataiba való bejutás és ipari kémkedés volt, melyhez egyedi, többlépcsős rosszindulatú programokat használtak.

Lassan magunk mögött hagyjuk a bezárkózást, és kinyit minden, köztük a munkahelyek is. Mivel a hirtelen bevezetett kijárási korlátozás sok céget érhetett felkészületlenül, érdemes lehet visszatekinteni, hogyan sikerült az otthoni munkavégzés megszervezése (eszközök biztosítása, hozzáférések, azonosítások, stb.), milyen tanulságokat lehet felismerni és megszívlelni a jövőre nézve.