Érdekes felvetéssel állt elő két olasz tudós. A számítógépes kártevők évekig tartó alapos viselkedés elemzése után öt olyan rejtett (hidden), és ezáltal nem megváltoztatható, nem törölhető Registry bejegyzést készítettek, amivel 100%-osan meg tudták védeni kísérleti laboratóriumokban tetszőleges Windows alapú számítógépet bármilyen vírustól, féregtől, hamis antivírustól vagy trójaitól.

Szól a kéretlenül kapott e-mail. Én meg nem. Na mindegy. Ha valaki pont Steve Terence, ez lehetne ugyan egyéni szociális probléma is, de sajnos most már nem az, hiszen egy spam üzenet keretében megosztották mindezt velünk. Vajon most kaptunk egy titkos varázsmódszert a 10.8 százalékosra emelkedett munkanélküliség, és pénzügyi kilátástalanság leküzdésére?

A fekete és fehér, a jó és a rossz, a jin és jan, valamint a biztonság és a kényelem vívják már egymással évezredes küzdelmüket. Zen buddhista példák helyett mi most webcamerával kapcsolatos újabb fejleményekről fogunk beszélni: egyre több mozgolódást lehet tapasztalni a rosszul értelmezett felügyelettel kapcsolatban, valamint növekvő érdeklődés övezi a témát a kártevő terjesztők részéről is.

Itt a tavasz, IWIW üzenetek szállnak a széllel, de a Facebook felhasználók is megkapják a maguk hivatalosnak látszó municióját.

Ez az egész világnak a tudomására hozom, megosztom hát mindenkivel feeling igazán kimehetne a divatból. Ennek praktikus okait néhány aspektusból már sokszor nézegettük, most pedig újabb nézőpontokkal gazdagítjuk e látványt.

Nincsenek véletlenek. A kártékony kódokat, spameket terjesztő weboldalak mindig olyan országokban érik el a Gauss görbe csúcsát, ahol elégtelen a törvényi szabályozás az ilyen bűncselekmények üldözésére és/vagy a domain regisztráció túlzottan liberális.

Az e-mailben küldött kéretlen linkeknél mindig is veszélyesebbnek számítottak azok közösségi üzenetek vagy vagy bejegyzések, amelyben szintén hivatkozásokok szerepelnek, de mindenki úgy gondolja, ezek valamiért megbízhatóbbak. A rossz hír hogy ab ovo ez nem igaz, a jó hír, hogy a Twitter megpróbál tenni valamit ellene.

Vendégszereplésen jártunk a CKM Magazinban, egészen pontosan egy vírusvédelemmel, internet biztonsággal foglalkozó cikksorozatunk kezdődött el ott. Mivel nem mindenki olvas CKM-et (bevallom én magam sem), viszont az ott felvetett olvasói kérdések-válaszok esetleg másoknak is érdekesek, tanulságosak lehetnek, így arra gondoltunk, ezeket itt a blogban is rendszeresen közzétennénk. Az első rész következik.

Igen, füttyenthetünk elismerően, ez nem semmi. Sajnos az tippelt jól, aki szerint ez biztosan nem a tavalyi magyar GDP-ről szól, és valóban: az FBI partnerszervezete, az Internet Crime Complaint Center (IC3) statisztikáit ismerhettünk meg a számítógépes bűnőzésről.

Bár a Conficker féreg szinte bebetonozva áll első helyen már hónapok óta, a trójai programok mellett a külső eszközök automatikus futtatása szaporítja tovább a felhasználók gondjait.

Az F-Secure vizsgálatai szerint is az Adobe programjait támadják leginkább különböző exploitokkal - erről szólnak a biztonsági cég 2009-es információi.

Megfelelő hozzáállás, ha már semmin nem lepődünk meg. Valljuk be, néha azért kiesünk a szerepünkből, de vigasztaljuk magunkat azzal, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ezúttal az Energizer szolgáltatta mindehhez a muníciót.

Már a Sarah Palin esetnél látszott, nem célszerű ész nélkül minden személyes adatot túlzottan ki tacepaozni a közösségi oldalakra.

Nem kell megijedni, nem ránt azonnal a Total Gym edzőpadjára mindenkit. De az eset édes-bús emlékeket ébreszt, és a jelszó kezelési módszereinket sem árt immár sokadjára felülvizsgálni miatta.

A vajonkik újabban egyre sűrűbben teszik tiszteletüket, és terítik kéretlen levélszemetüket, kártevővel terhelt linkjeiket a közösségi portálokon, többek közt a nagy forgalmú Twitteren is.

Az összes exploit között 80% a PDF állományok aránya - állítja egy 2009 évvégén készült felmérés. Úgy tűnik, a kártevő terjesztők kedvenc módszerévé avanzsált a preparált Portable Document Format.

Mindent próbálnak a hamisítani, megtévesztéshez felhasználni. Nincs ez másképp a Microsoft Essentials programmal sem. De előtte még egy kis ungabunga ;-)

Figyelem, szolgálati közlemény. A BROAD projekt (Broadening the Range Of Awareness in Data protection) kérésének teszünk eleget, amikor a felhívásukat közreadjuk. Remélhetőleg az Antivírus Blog szakmai olvasói között is sokan vannak, akiknek a véleménye fontos lehet egy ilyen vizsgálat szempontjából.

Eredetileg valamilyen Valentin napi virtuális képeslapos figyelmeztetést gondoltam írni, de aztán valami eltérített az eredeti szándékomtól. Sebaj, a legtöbb ilyen fertőzött linkkel rendelkező képeslap amúgy sem magyar nyelvterületen csörgeti láncait, és már írtunk is hasonló tárgykörben korábban néhány szösszenetet.

Bármely weboldal kódjában lehet olyan rosszindulatú JavaScript kód, amely kártevőket kísérel meg letölteni a látogató számítógépére.