Nincsenek véletlenek. A kártékony kódokat, spameket terjesztő weboldalak mindig olyan országokban érik el a Gauss görbe csúcsát, ahol elégtelen a törvényi szabályozás az ilyen bűncselekmények üldözésére és/vagy a domain regisztráció túlzottan liberális.
Az e-mailben küldött kéretlen linkeknél mindig is veszélyesebbnek számítottak azok közösségi üzenetek vagy vagy bejegyzések, amelyben szintén hivatkozásokok szerepelnek, de mindenki úgy gondolja, ezek valamiért megbízhatóbbak. A rossz hír hogy ab ovo ez nem igaz, a jó hír, hogy a Twitter megpróbál tenni valamit ellene.
Vendégszereplésen jártunk a CKM Magazinban, egészen pontosan egy vírusvédelemmel, internet biztonsággal foglalkozó cikksorozatunk kezdődött el ott. Mivel nem mindenki olvas CKM-et (bevallom én magam sem), viszont az ott felvetett olvasói kérdések-válaszok esetleg másoknak is érdekesek, tanulságosak lehetnek, így arra gondoltunk, ezeket itt a blogban is rendszeresen közzétennénk. Az első rész következik.
Igen, füttyenthetünk elismerően, ez nem semmi. Sajnos az tippelt jól, aki szerint ez biztosan nem a tavalyi magyar GDP-ről szól, és valóban: az FBI partnerszervezete, az Internet Crime Complaint Center (IC3) statisztikáit ismerhettünk meg a számítógépes bűnőzésről.
Bár a Conficker féreg szinte bebetonozva áll első helyen már hónapok óta, a trójai programok mellett a külső eszközök automatikus futtatása szaporítja tovább a felhasználók gondjait.
Az F-Secure vizsgálatai szerint is az Adobe programjait támadják leginkább különböző exploitokkal - erről szólnak a biztonsági cég 2009-es információi.
Megfelelő hozzáállás, ha már semmin nem lepődünk meg. Valljuk be, néha azért kiesünk a szerepünkből, de vigasztaljuk magunkat azzal, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ezúttal az Energizer szolgáltatta mindehhez a muníciót.
Már a Sarah Palin esetnél látszott, nem célszerű ész nélkül minden személyes adatot túlzottan ki tacepaozni a közösségi oldalakra.
Nem kell megijedni, nem ránt azonnal a Total Gym edzőpadjára mindenkit. De az eset édes-bús emlékeket ébreszt, és a jelszó kezelési módszereinket sem árt immár sokadjára felülvizsgálni miatta.
A vajonkik újabban egyre sűrűbben teszik tiszteletüket, és terítik kéretlen levélszemetüket, kártevővel terhelt linkjeiket a közösségi portálokon, többek közt a nagy forgalmú Twitteren is.
Az összes exploit között 80% a PDF állományok aránya - állítja egy 2009 évvégén készült felmérés. Úgy tűnik, a kártevő terjesztők kedvenc módszerévé avanzsált a preparált Portable Document Format.
Mindent próbálnak a hamisítani, megtévesztéshez felhasználni. Nincs ez másképp a Microsoft Essentials programmal sem. De előtte még egy kis ungabunga ;-)
Figyelem, szolgálati közlemény. A BROAD projekt (Broadening the Range Of Awareness in Data protection) kérésének teszünk eleget, amikor a felhívásukat közreadjuk. Remélhetőleg az Antivírus Blog szakmai olvasói között is sokan vannak, akiknek a véleménye fontos lehet egy ilyen vizsgálat szempontjából.
Eredetileg valamilyen Valentin napi virtuális képeslapos figyelmeztetést gondoltam írni, de aztán valami eltérített az eredeti szándékomtól. Sebaj, a legtöbb ilyen fertőzött linkkel rendelkező képeslap amúgy sem magyar nyelvterületen csörgeti láncait, és már írtunk is hasonló tárgykörben korábban néhány szösszenetet.
Bármely weboldal kódjában lehet olyan rosszindulatú JavaScript kód, amely kártevőket kísérel meg letölteni a látogató számítógépére.
Álcázás, hamisítás, csalás. Hányszor hallottuk már ezeket a szavakat? Ám ahogy a mondás tartja: "semmi sem állandó, csak a változás maga", egyre újabb és trükkösebb átverésekkel jelentkezik az ál-antivírus készítők csapata.
Nem, nem és nem, sajnos nem bilincsbe verve vádlottként került bekísérésre, de ott volt minden kétséget kizáróan. A Manchesteri rendőrség számítógépein, és ezzel kb. három napra meghiúsult a feltételezett elkövetők és a gyanús gépjárművek ellenőrzése.
A klasszikus Shakespeare idézet szerint ezt mondja Polónius: "No lend, and no borrow" (Arany János veretes fordításában "kölcsön ne adj, ne végy!"). Ha Polónius ma élne, intelmei között biztosan szerepelne valami ilyesmi is: "És közösségi oldalakon vala ne csatlakozzál te semminemű csoporthoz, mert sosem tudhatod vala, mily szándékú halandók valának annak tagjai, és idővel milyen czélokat fognak követni".
Habár ez most nem a Gyilkos számok című sorozat különkiadása, de abban talán Charlie Eppes is egyetértene, nem kicsi ez az érték.
Mindig félelemmel vegyes figyelemmel kíséri a szakma, mikor egy konkurrens AV cég adatbázisa tévesen riaszt be tiszta Windows rendszerfájlokra. Ez szinte minden csapattal előfordult már. Most ehhez hasonló kellemetlen baleset történt, amikor egy nem megfelelő felismerés miatt a Kaspersky tévesen kártékony szkriptnek azonosította a Google Adsense kódját.
