Két érdekes statisztika is foglalkozik a ransomware támadások mértékével, gyakoriságával, hatékonyságával. Ezekből válogattunk pár érdekes és egyben tanulságos adatot.

Sokat látott "vagy mégsem" rovatunk újabb epizódja következik, benne a 700%-os gázáremelés miatti amúgy is ideges időszakban érkező állítólagos tartozás. Vajon be kell fizessük a látszólag tavalyról maradt kiegyenlítetlen számlát?

Minden pillanatban számtalan fenyegetés érkezik felénk a kibertérből: adathalászat, rosszindulatú hirdetések, kártékony linkek és fájlok formájában. Sok más ilyen hasonló tízes listát lehetne még összeírni, de az alapok tekintetében talán ezek a legfontosabbak. Jöjjön egy kis rövid könnyed nyári ismétlés!

Virtuális magánhálózatok: mik az előnyei, mire használhatjuk? Íme a leggyakoribb kérdések a VPN megoldásokkal kapcsolatban.

Miután világszerte rendkívüli helyzetet okoz az energia ellátás, és mindenhol sok bizonytalanságnak nézünk elébe a földgáz, kőolaj és egyéb energiahordozók egyre dráguló árával és rendelkezésre álló mennyiségével kapcsolatban, a bűnözők sebészi pontossággal használják ki mindezt.

Esetünkben ez most nem egy irodalmias szófordulat, hanem maga a valóság. Az utóbbi időben a Twitter egymás után kapja a kemény csapásokat, előbb Elon Musk mégsem akarja felvásárolni őket ;-), most pedig egy csomó kiszivárgott, ellopott adat került illetéktelen kezekbe.

Elindult egy újabb csörte, ezúttal a tét az, hogy valóban sikerült-e a zsarolóvírus bandának az adatlopási és titkosítási akció. Ha igen, azt július 31-ig megtudjuk.

Ha valaki még emlékszik, volt már korábban egy Redeemer 1.0 zsarolóvírus, és ahogy más ransomware kártevők esetében, sajnos itt is folyamatosan egyre újabb riasztó fejlesztések történnek. Minden okunk meg lehet a pesszimizmusra.

Ország, város, iskola, kórház, közüzem, kritikus infrastruktúra - ezek a fő célpontjai az Oroszországhoz köthető Conti és Hive bűnbandának, ahol zsarolóvírus támadásokat indítanak és váltságdíjat követelnek. Legutóbb például Costa Rica ellen láthattunk ilyet, ahol a bűnözők állami intézményeket, bankokat, minisztériumi hálózatokat, közműveket, egészségügyi intézményeket bénítottak meg.

Bemutatunk néhányat a leggyakoribb módszerek közül, amelyekkel a hackerek megszerezhetik a bankkártyánk adatait, egyúttal tippeket adunk arra is, hogyan védhetjük ki ezek a támadásokat.

Egy friss felmérés szerint csak minden ötödik magyar diák érzi magát biztonságban neten. Az eredmények alapján a fiatalok az adathalászattól, személyazonosság-lopástól és profil feltöréstől tartanak a leginkább.

Régebben eseményszámba ment, ha valódi magyar, vagy csak "hunglish" nyelvű spam érkezett a postafiókunkba. A Fülig Jimmy-s és Tuskó Hopkins-os fogalmazásoknak már lassan tényleg vége, ám furcsa próbálkozások azért néha még most is felbukkannak.

Az adathalászat amúgy is egy komoly bűncselekmény, ám igazán visszataszító formája az a mód, amikor szerencsétlen, kiszolgáltatott, bajban lévő emberek megsegítését ígérik a csalók, ám ehelyett a segélyre várók számláit ürítik le.

Alig pár nap telt csak el Costa Rica elleni zsarolóvírus támadás óta, máris újabb incidens debütált a láthatáron. Közvetlen szomszédunk, Ausztria a helyszín, és a szövetségi tartományok közül ezúttal Karintia került a célkeresztbe.

Igen, ezerszer volt már terítéken a téma, sok szempontból körbejártuk, viszont az egyetlen állandó dolog itt is maga a változás. Ami most eléggé gyökeresnek tűnik.

Egyre nagyobb tétekben zajlik a ransomware csata. Eleinte mentés-nélküli hétköznapi felhasználók estek el a fronton, aztán szép lassan ügyvédi irodák, rendőrőrsök, vállalkozások, cégek, közhivatalok, kórházak, repterek, utazási irodák, felhős távmenedzsment szolgáltató, üzlethálózatok, olajvezeték üzemeltetők szenvedték el a következményeket. Most egy ország került a célkeresztbe és furcsa módon politikai üzenetek is előkerültek a támadók részéről.

Sok éve már, hogy a kártevő fajták között feltűntek a politikai célú vírusok is. Ezek eleinte csak üzeneteket jelenítettek meg, később viszont már célzottan támadtak konkrét személyeket vagy kémkedtek adott célpontok ellen, de bosszúból rá lehet hívni bárkire a SWAT kommandót, sőt egyes államilag fejlesztett kártevő arra is képes volt, hogy az iráni busheri atomerőműben leégessen Siemens centrifugákat. Most sajnos újabb területen látunk hasonló motivációt.

Afrika legnagyobb szupermarketláncát támadták meg zsarolóvírussal a múlt héten. A Shoprite csaknem háromezer üzletet üzemeltet a kontinens tizenkét országában, ügyfelek millióit szolgálja ki Dél-Afrikában, Nigériában, Ghánában, Madagaszkáron, Mozambikban, Namíbiában, Kongóban, Angolában és további más országokban.

Folyamatos fejlődésen megy át az az új generációs zsarolóvírus, amelynek első klasszikus képviselője a még 2013-ban felbukkant CryptoLocker volt. A ransomware jó tíz éve tarolja le a gépek adatait, és láthatóan mindig megjelenik benne valami olyan újabb csavar, ami még ijesztőbbé teszi az amúgy is komoly kockázatú kártevőt.

Miért hisszük el az álhíreket? Kutatások szerint a hazugság nem csak gyorsabban és messzebbre terjed az igazságnál, de a valótlanságokra sokkal több reakció is érkezik a közösségi médiában. Az ESET szakértői összegyűjtötték, miért terjedhetnek olyan gyorsan az álhírek és mi az oka, hogy oly sokan hisznek ezeknek.